A Mester kisétált a folyópartra, leült, kényelmesen maga alá rendezte lábait, nagyot szippantott az illatos levegőből, lassan kieresztette az orrlyukain át, s látszólag nem is mozdult többet.
- Nincs mozdulatlan test - zümmögték a szúnyogok.
- Nincs tökéletes némaság - tátogták a halak.
- Mi mozdulatlannak látjuk, hisz nem megy valami felé, és nem is jön valami felől - brekegték a békák mély tisztelettel.
Néhány száz méterre innen egy festőnő fázós, rövid mozdulatokkal összepakolta ecseteit, becsomagolta a félig kész vásznat, összecsukta az állványt, sóhajtva körülnézett. Mintha a folyó sodorta volna ide a sötétséget, és az alkonyat mintha csak egy megfesthetetlen nagy folyó volna.
- Hahó!
Tétován integetni kezdett a Mester felé. Azt hitte, valamilyen épület körül csavargó szelíd fényeket lát.
Hozzászólások
Eddig 7 komment érkezett (
)
1.
kalimpa
2009. 12. 12. 19:15
jó.
hétfőn már bagózhatunk. sütit is viszek, kávét meg veszünk. ok?
2.
Lí
2009. 12. 12. 19:52
kisujjadban van az írás...
3.
natinha
2009. 12. 12. 20:00
jó, mint mindig :)
4.
boni
2009. 12. 12. 20:26
"készvagyok" mint mindég ha olvaslak.
5.
frankbodza
2009. 12. 12. 21:11
Hölgyeim, uraim, köszönöm:) kalimpa, jó:)
6.
ReTRo
2009. 12. 12. 21:59
.
7.
Gigi
2009. 12. 17. 9:56
Ez is jó.
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.